Tudjuk, hogy kellene, de mégsem tesszük le a képernyőt
Tízből hat magyar szerint kevesebbet kellene képernyőznie, miközben sokan érzik úgy, hogy túl sok időt töltenek digitális eszközeikkel. A digitális detox fogalma már a lakosság közel felének ismerős, és több mint harmaduk ki is próbálta már.
A mobiltelefon és más digitális eszközök mára a mindennapjaink szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak. Kapcsolatot tartunk, fotózunk, információt keresünk, navigálunk, dolgozunk vagy éppen kikapcsolódunk segítségükkel. Eközben könnyű elveszíteni a kontrollt afelett, hogy valójában mennyi időt töltünk képernyő előtt.
A Yettel és az Impetus Research közös kutatása szerint a magyarok jelentős része maga is érzékeli ezt a problémát: a 18–69 évesek 35%-a úgy gondolja, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt.
Van, aki napi 9 óránál is többet tölt digitális eszközökkel
Az önértékelést a képernyő előtt töltött idő is alátámasztja. A 18–69 éves magyar lakosság 14%-a saját bevallása szerint egy átlagos hétköznapon több mint 9 órán keresztül használ digitális eszközöket, további 10% pedig napi 7–8 órát tölt velük.
A képernyőidő persze önmagában nem feltétlenül jelent problémát: a digitális eszközök használata a munkának, a kapcsolattartásnak és a szórakozásnak is természetes része. A kutatásból ugyanakkor jól látszik, hogy sokan maguk is szeretnének tudatosabban bánni az online töltött idővel.
Tízből hatan érzik úgy, hogy szükségük lenne digitális detoxra
A digitális detox, vagyis a képernyőidő tudatos, önkéntes korlátozása már korántsem ismeretlen fogalom: a magyarok 49%-a hallott már róla, 38% pedig ki is próbálta. Utóbbiak közül sokan nem egyszeri kísérletként tekintettek rá: a teljes lakosság 22%-a már több alkalommal is tartott digitális detoxot.
Ennél is beszédesebb, hogy 61% szükségesnek tartaná a digitális tartalmak fogyasztásának csökkentését. Vagyis a többségben már megvan az igény arra, hogy valamennyire visszavegyen a képernyő előtt töltött időből.
Nem a technológiáról mondanánk le – inkább jobban szeretnénk aludni
Érdekes képet mutatnak azok az okok is, amelyek miatt az emberek csökkentenék a képernyőidejüket. A legfontosabb motiváció ugyanis nem maga a technológia kerülése, hanem az életminőség javítása.
A változtatást szükségesnek érzők 40%-a jobb alvásminőséget, 38%-a több alvást remélne a képernyőidő csökkentésétől. 35% a mentális fáradtságát szeretné mérsékelni, 29% pedig több időt töltene a családjával.
Minden ötödik érintett a munka és a magánélet jobb egyensúlya miatt csökkentené digitális eszközhasználatát – ez a szempont a 18–29 évesek számára az átlagosnál fontosabb. Szintén 20% szeretné kevesebbet kitenni magát a rossz híreknek, míg párkapcsolati problémák miatt 8% változtatna digitális szokásain.
A digitális detox nem feltétlenül jelenti azt, hogy napokra eltűnünk az online világból
A detoxot már kipróbálók tapasztalatai alapján a változtatás sokszor egészen kis lépésekből áll. Jellemző a digitális eszközök néhány órára történő félretétele vagy a lefekvés előtti telefonmentes időszak, de vannak, akik egy teljes napra vagy még hosszabb időre is lemondanak róluk.
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága így talán nem is az, hogy sok időt töltünk képernyő előtt, hanem az, hogy egyre többen érzékelik ennek hatását, és megjelent az igény a tudatosabb digitális eszközhasználatra is. A digitális detox pedig nem feltétlenül teljes elszakadást jelent: sokkal inkább annak megtalálását, mikor szeretnénk online lenni – és mikor érdemes egyszerűen letenni a telefont.
A kutatásról: A Yettel és az Impetus Research közös online kutatása a 18–69 éves magyar lakosság körében készült, 1000 fő megkérdezésével. A minta nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és statisztikai régió szerint reprezentatív.
Kép forrása: Vitaly Gariev, unsplash