Megugrott a felújítási kedv Magyarországon
Már minden harmadik magyar tervez valamilyen korszerűsítést vagy bővítést, miközben egyre többen hitelből finanszíroznák a munkálatokat
Javult a lakosság megítélése azzal kapcsolatban, hogy a következő időszak mennyire kedvez építkezési és felújítási munkák elindításának – derül ki az Impetus Research 2026 májusában készült reprezentatív online kutatásából.
A 18-65 éves lakosság 21%-a gondolja azt, hogy kifejezetten ideális időszak következik ahhoz, hogy otthonának felújításába, bővítésébe vagy éppen új építkezésbe kezdjen.
Ez közel kétszerese a 2025 tavaszán mért 11 százaléknak. Ezzel párhuzamosan csökkent azok részaránya, akik szerint nem kedvezőek a gazdasági kilátások ilyen munkálatok elindításához, az idei évben mért 37% lényegesen alacsonyabb a tavaly mért 47%-os értéknél. A bizonytalanok aránya továbbra is magas: 43 százalék nem tudta megítélni, hogy érdemes-e idén felújításba vagy építkezésbe kezdeni.
A 25–34 éves korosztály az átlagosnál optimistábban látja a gazdasági környezetet az ilyen beruházások szempontjából.
A felnőtt lakosság 35 százaléka tervez valamilyen felújítást vagy bővítést 2026-ban, míg 11 százalék új ház vagy lakás építését fontolgatja.
Mindkét arány jelentősen magasabb az előző években mért értékeknél. Nagyobb számban gondolkodnak otthonuk megújításán, bővítésén vagy éppen új építkezésen a 35 évnél fiatalabbak.
A magyarok továbbra is elsősorban kisebb, 500 ezer forint alatti felújításokat terveznek. A megkérdezettek 27 százaléka végezne részleges munkálatokat – például festést, padlócserét vagy mázolást –, ami emelkedést jelent a tavaly mért 22 százalékhoz képest.
Nagyobb, 500 ezer forint feletti felújítást a lakosság 14 százaléka tervez, míg 10 százalék lakás- vagy házbővítésben gondolkodik. Ezek az eredmények is szignifikánsan magasabbak, mint az előző két kutatási hullámban mért értékek.
A felújítások elsődleges finanszírozási forrása továbbra is a saját megtakarítás, de ennek fontossága csökken tavaly óta. A kisebb értékű felújítást tervezők 60%-a (tavaly 78%-a), a nagyobb értékű felújítást tervezők 43%-a (tavaly 63%-a) tervez saját pénzből felújítani, Ugyanakkor nő azok aránya, akik személyi kölcsönből fedeznék a kisebb felújítással kapcsolatos munkálatokat (14% idén, tavaly 8%). A támogatott otthonfelújítási kölcsön népszerűsége csökkent tavalyhoz képest a nagyobb értékű felújítások esetén, a tavalyi 22%-hoz képest idén csak 10% tervezi ezt a hitelt használni.
Ezzel párhuzamosan erősödik az érdeklődés a különböző jelzáloghitelek iránt. A nagyobb felújítást tervezők 16 százaléka venné igénybe a vidéki otthonfelújítási program támogatását, míg minden hatodik válaszadó családi vagy baráti kölcsönnel egészítené ki a szükséges forrást. Lakástakarék-megtakarítását a felújítást tervezők 7–8 százaléka használná fel.
„Örvendetes, hogy idén tavasszal jelentősen nőtt a felújítást és új építkezést tervezők aránya. Megtört az elmúlt évek stagnálása, és összességében erősödött az optimizmus az építési és felújítási piacon. Ez kedvező hír az építőipar, valamint az építőanyag-gyártók és -kereskedők számára is, mivel élénkülő keresletet vetít előre. Bár továbbra is a saját forrás a legfontosabb finanszírozási forma, a személyi kölcsönök és jelzáloghitelek iránti növekvő érdeklődés a bankszektor számára is pozitív fejlemény. Előrevetíti a személyi hitelek iránti erős keresletet 2026-ban is.” – kommentálta az eredményeket Schauermann Péter, az Impetus Research üzletfejlesztési vezetője.
Címlapfotó forrása: Bermix Studio, unsplash.com